Mielőtt bárki aggódni kezdene, mindenkit megynyugtatok: nem múlt el nyomtalanul a hétvége! Festettünk. Igazából csak azért kellett új kabin, hogy legyen mit festenünk..... Legalább 10 hónapja nem festettem hajót.......
Before anyone would start to worry, Here I fix that weekend did not pass without work: we were painting again.....
Így, hogy az orrkabin is kész van; újra kezd egészen hajó formája lenni. Ha nem vigyázunk, még a végén hajó lesz belőle.
As the front cabin is ready, it looks like a boat abain....
A mai reggelen örömmel nyugtáztam, hogy a kormányállásnak már oldala is van, méghozzá működő tolóajtókkal az oldalán! Nemsokára teteje is lesz, és többé nem esik bele az eső.....
Today it was a pleasure to see that sides are ready, with operating doors! In a few days the roof will also be on, and rain will no longer fall into the boat...
És most, kedves barátaim; ideje, hogy feltegyem a kérdést: Miért is vesz az ember vashajót? Hogy mindig legyen HIDEG SÖRE! Aki mást mond, annak ne higyjétek el. Úgyhogy gyorsan be is szereztem a hajó legfontosabb kellékét: a hűtőt. Nyilvánvaló, hogy a dolgok jelen állása mellett ez volt a legfontosabb.
And now my friends it is high time to put the question: why to buy a steel boat? Of course, the only reason is to have COLD BIER! If You would get a fifferent answer; don't believe! So I bought the most important part of my boat, which is obviously the most important at the moment:
Új fejezetet nyitva a hajó történetében most már tényleg csak építeni fogunk. Vasból. Mert rendes vashajónak minden íze vas. A felépítmény kerete döbbenetesen masszív cső, az áthidalók pedig megnyugtatóan erősek, ha esetlegesen „dinamikus igénybevételnek” volnának kitéve. Értsd ez alatt, hogy csap-részegen ugrálnak a tetején (persze mások).
Starting a brand new chapter in my boat's story from this moment we are really building it. Of course: using only steel. A decent steal-boat is really made of steal. The frame is unbelievable steal tube, the rest is also strong enough for the case of „dynamic requisition” (I mean the case when drunken persons are jumping on the top of the cabin).
Természetesen a teljes váz megvolt, mikor eszünkbe jutott, hogy elfelejtettük kidaruzni a motort. Ha nem így történt volna, ez nem is az én történetem lenne. Persze így is ki lehet szedni, csak sokkal bonyolultabb. Igaz, kabintető nélkül a hülye is ki tudja venni a motort...
Of course the whole frame was ready when it came into my mind that I forgot to lift the engine out. Otherwise it would be not my story. We'll do like this: the normal complicate way. We are not arfaid of big challenges...
Szóval! Usgyi neki, verjünk szét mindent, amit eddig még nem vertünk szét (utálom a félmunkát....)!
So! Let's destroy everything we haven't touched so far (I hate to make half job)
Délután két óra van. Már kabrio hajóm van. Nincs is jobb érzés, mint amikor egy nagy zsák elköltött pénz, és kismillió munkaóra után még mindig „szétfele” szedjük a hajót. Azt hiszem, soha sem voltam ilyen messze attól, hogy lakóhajóm legyen...
It's two o'clock pm. My boat is already a cabriolet. Funny to see that after so muck money spent and so many hours worked you are still destroying and not building. I've never been so far away from the time when I will have a boat...
Bevégeztetett! Ebben az állapotban gondoltam azt, hogy ennél tovább egészen egyszerűen nem lehet tovább szétszedni a hajót. Viszont elmondhatom, hogy nincs többé rejtett zug, amit nem ismernék a hajón. Közben sikerült szereznem egy erősebb motort, és a holland csatornák után a Dunán valószínűleg nem fog ártani az a plusz húsz lóerő.
This was the moment when I thougt: it is simply impossible to destroy anything else on this boat. But meanwhile I found a stronger engine, and decided to change it. After the channels of the Netherlans it may be useful to have additional twenty horse powers on the Danube.
Itt szeretnék közbeszúrni egy megjegyzést: sokáig tanakodtunk, hogy mi legyen a hajó neve, illetve hogy szabad-e egyáltalán átnevezni egy hajót. Öreg folyami medvék szerint egyáltalán nem, az új név sohasem jelent szerencsét. Az előbbi képet nézve viszont szerintem mindenki egyetért velem abban, hogy eleget dolgoztunk és szívtunk ahhoz, hogy megérdemeljük: új nevet adunk a hajónak. Az új név: Törköly. Mindenki azt kérdezi: vajon miért....... Az avatáson majd stílusosan egy aszútörkölyt fogunk hozzávágni az oldalához. Azért babonából az is oda lesz festve: "ex Blue Whale".
One remark: during all these I was continously thinking: could I give a new name of the boat. Every professional said: NO. But after all these suffering I hope everyone agrees: We have the right already to give the new name: Törköly. Of course, we are superstitious enough to pain also: "ex Blue Whale".
Vessünk még egy utolsó pillantást a felépítményre, mielőtt péppé zúznánk:
Let's have a last look at the cabin before destroying it:
Kész a maxxxxxxxximális utánfutó (természetesen vas!), úgyhogy ideje ráemelni.
The wonderful steel trailer has arrived, so it's hitime to put the boat on!
A hajót daruzó IFA sem volt semmi, de ezt nézzétek, milyen sodálatos szerkezetet találtam a vontatásra!
Look, what a wonderful machine we have found to pull tha trailer!
Be kellett látnom, hogy a felépítmény úgy kuka, ahogy van. Egyszerűen le kell bontani, és az egész belső berendezéssel együtt elégetni. Így is tettünk. Köszönet (a sok más mellett) Szabó Zetor Gábor barátomnak. Ha valamit bontani kell, csak neki szóljatok. Verhetetlen..... Az elktromossághoz baltát, a bontáshoz kalapácsot és pajszert használtunk. A többi odacipelt szerszámra nem volt szükség....
I had to concede that the cabin can not be saved. The only solution is to destroy it. We did so. Among all the jobs that my friend Mr. Gabor Szabó-Zetor helped me, this was the most effective one. If You need help in destroying something, call him.
Estére semmi nem maradt a hajó belsejéből, csak egy kupac hamu. A hajó belső tere most egy motorból és egy WC-csészéből áll. Sosem voltam ilyen messze a végétől. Egy kicsit elszomorító látvány.
In the everning the whole inside of the boat was an engine and a toilet. The rest was outside and looked to be a bing of ash.
Edédidő!
Went out for lunch:
Közben kivettük a motort, mert szerettem volna a teljes feneket belülről kipucolni és újrafesteni. Az emeléshez persze egy teljesen más célra épített földmunkagépet használtunk. Köszönet Harsányi Úrnak a kitartó szenvedésért, amivel végül csak kirángattuk a helyéről.
Meanwhile for cleaning and repainting the bottom of the boat (inside) we lifted the engine out, of course with a machine that is designed for something absolute different:
A motort lemostuk, olajat kicseréltük, és a hajó egész alját kipucoltuk, újrafestettük. Felejthetetlen érdeme volt ebben Alkoholista Pistának (biztos van rendes neve is), aki hősiesen lélegezte be a zsíroldó mindent elnyomó szagát egész nap. Alig tudtuk szenvedéseit csökkenteni ipari mennyiségű fröccs segítségével.
Engine cleaned, oil changed, the whole bottom of the bout cleaned and repainted from inside. Was not on easy and nice job to do. I'm happy that we are over it.
A hajó teljes felületét homokszórással megtisztítottuk a kb. 12-14 réteg festéktől, és fehér alapozót kapott. Újabb köszönetnyilvánítás: a homokszórást végző nagyon-nagyon korrekt vállalkozásnak, aki a csúnyán elszámolt munkaidő ellenére (egy munkanap helyett nyolc) tartotta magát az eredeti egyezséghez. Ezért még azt is elnéztem nekik, hogy elkezdték égetni a festéket felgyújtva közben ezt-azt...
The approx. 12-14 layer of old paint was cleaned by sand-blowing, and painted first white than finally the original dark-blue. Thanks to the really fear company, who kept the preliminary price although the work was some eight time longer than they have estimated before.
Utána megkapta a végleges, eredeti sötétkék színét (Basszus, egy egész nyáron át csak festettünk...)
A használt International Yacht Paint festéket mindenkinek csak ajánlani tudom, finom anyag......(mondjuk nem olcsó, de lássuk be: mindannyian vettünk már szar terméket is drágán))
Ezután a felépítményt kezdtük nézegetni. Eléggé odavolt......
A kabintető fából volt, péppé rohadva, és a daruzás során még be is szakadt az oldala. Úgy gondoltam, kívülről kap egy üvegszálas borítást, és már rendben is lesz. Ez volt életem egyik legrosszabb döntése. Nem csak azért, mert a srác (akinek a nevét sem tudom, de „Kutya” névre hallgatott) gusztustalan munkát végzett, hanem mert a kifizetett pénz (az eredeti egyezség háromszorosa) tökéletesen megvalósította a kidobott pénz fogalmát. Kívülről ugyan már műanyag felépítményem volt, de a belsejében terjengő gyanús szag nem véletlen. A penészgombának egy kisebb botanikus kertre való mennyiséfét találtuk az egymás hegyére-hátára szögelt rétegek között.
Than we started to have a look at the cabins. Wood, 100 percent rotten, disgusting....
I thought it would be enough to have a poliurethan layer from outside. Later it turned out that it was a really bad idea. It's true that outside I already had a polyesther cabin, but the suspicious scent inside was not a coinsidence: we found a lot of mould between the different layers (enough for a whole botanical museum)
All it was: just a whaste of money.
A hajót Elter Laci és Fieszl Béla bácsi hozta le Visegrádra. Soha nem fogom tudni eléggé kifejezni hálámat Nekik, amiért ennyire kedvesek és kitartóak voltak. A lefelé vezető út igen viszontagságosra sikeredett, már a felénél hívtak, hogy a motor valószínűleg elrepedt, mert sugárban nyomja ki a vizet oldalra. Aztán fél óra múlva újabb telefon: "Ja, és süllyedünk is". Az ő helyükben már rég kivertem volna valamivel az alját, és kiúsztam volna a partra. De szerencsére ők nálam sokkal rutinosabbak és kitartóbbak voltak, csak annyit kértek, hogy küldjek egy szerelőt egy motorral. Szegény Joó-Dobronya Gyula barátom már ült is be a kisbuszába, hogy gyorsan abszolválja a frissiben nyert Passau-i utat. Szerencsére a motornak nem volt semmi baja: az alatta összegyűlt fenékvizet fröcskölte szét a lendkerék fogasíve. Persze a nagy mennyiségű (és folyamatos utánpótlású) fenékvíz sem az a szívet melengető jó hír egy hajón, de a jó oldalát nézve: legalább a fenékszivattyúnak volt alkalma bebizonyítania a rátermettségét. Ha egyszer elromlik, otthon a vitrinben fogom tárolni arany keretben....
Legalább egy évet öregedtem azalatt az egy hét alatt....
A few hours of sleep, an unforgettable day in Linde, quick contract at the notary and start home. Next everning I already got the call: the boat is in Germany on a truck. So we set in the car again, starting back. Next moring we lifted the boat into the Danube. Of course, the engine did not start, we searched a guy to prepare. At half way the problems began: I got a call that the engine block is broken, and half an hour later a next one that the boat is sinking. If I were there, I would have made a whole at the bottom and swim out. Fortunately the captains were much more practiced then me: they only asked a technician to come with another engine. Of course, engine could not be found so quickly, but my friend started as soon as he could. We were lucky that the engine was OK, only the water under it was splattering because of a rotating part. So the could start on.
During that week I became at least one year older.....
The boat was taken to Visegrád by Elter Laci and Fieszl Béla. Here I would like to say a thousand thanks to them for being so nice with us.
A megérkezéskor már három napja folyamatosan dőlt be a víz a hajóba, úgyhogy azonnal kidaruztuk. A daru persze nem volt elég nagy (miért pont ezzel lett volna szerencsém), tehát kezdetét vette egy több órás ráncigálás-szerencsétlenkedés, de végül csak rákerült a bakokra.
When the boat arrived, the water was coming in for the last three days, bilge was continously working, so wehad to take the boat out of water inmediately. The bilge pump has proven that it's a really good piece. If it will go wrong, I will put it in my living-room in a golden frame. The machine (lift) of course was not strong enough:
A vízbetörés helyét hamar megtaláltuk, de ha már kint volt a hajó, gondoltam nem ártana egy pár munkálatot elvégezni rajta. Na, és innen kezdődött a kálvária, mert minden egyes megmozgatott alkatrész két-három újabb hibát rejtett.
To find the defect where water came in was easy, but I thought: if the boat is already out, it could be useful to make some reparation on it. This was the moment when my „way of cross” began.
(Frissítve / Last update: 2009.06.15.)
A történet 2008 május 24-én kezdődött, mikor is egy szentendrei ZETOR koncert után igen-igen „muzsikus” állapotban belezuhantunk a bátyám kisbuszába, és elindultunk Hollandia felé, ahol Raamsdonksveer faluban megvettük A hajót, amit a neten néztünk ki előtte. Már akkor biztos voltam benne hogy az enyém lesz (Oh, yes): egy csodálatos darab 1960-ból. Köszönet a szervezésben nyújtott sok segítségért Cobinak és Gerritnek (nem is beszélve a traktor-túráról a farmon)! Story began on 24/05/2008 by jumping into a minibus after a ZETOR-cocnert (drunk enough) and leave to the direction of the Nederlands (Raamsdonksveer) where I bought the boat. Great thanks to Cobi and Gerrit for the arrangement (and aspecially for the traktor-tour on the farm)! The boat was found on the net, I was 100% sure that it will be mine: a wonderful piece from 1960. Egy pár óra alvás, egy felejthetetlen nap Linde-ben, és a közjegyző után indulás haza; majd egy gyors munkanap, és már jött is a telefon: a hajó kamionon van, kedd estére Németországban lesz. Mi persze nem. De szerda reggelre már igen (ekkor tartottunk kb. 3200 levezetett kilométernél). Gyors daruzás, a motor persze nem indul; de találtunk egy majdnem-német (erős kaukázusi beütésű) szerelőt, aki életet lehelt bele. 
